Attitűdformáló tréning az együttnevelésben dolgozó szakemberek és segítők részére – 30 óra

Alapítási engedély szám:       OKM – 3/23/2006
Indítási engedély száma:        OKM – 4/371/2006.

Célja, hogy a résztvevőkben önismeretük fejlődésével erősödjön a feltétel nélküli elfogadás, empátia, kongruencia, a személyre szabott bátorító, elfogadó attitűd. A résztvevők saját élményeik felszínre hozásával személyes problémáikat, feldolgozatlan rossz élményeiket megtanulják tudatosítani, enyhíteni. Sajátélményű tapasztalatokat szereznek a fogyatékosságból eredő sajátos élethelyzetekről, ezáltal megszabadulhatnak előítéleteiktől, erősíthetik sablonoktól mentes cselekvéseiket.

A közoktatatás paradigmaváltása kapcsán egyre erősödő integrációs törekvés figyelhető meg. Az oktatáspolitika irányítói, valamint végrehajtói, – az óvodák, iskolák – egyre inkább elköteleződnek a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése mellett. A felerősödő integrációs törekvés legfőbb okai az esélyegyenlőség melletti elkötelezettség, a kirekesztettség elleni küzdelem, az érintettek részvételi szándéka az őket érintő döntésekben. Magyarországon ennek a folyamatnak hajtóerői a szülők akarata, a létszámcsökkenés következtében erősödő befogadó szándék, és az együttnevelést támogató törvényi szabályozók, oktatáspolitikai célok stb. A közoktatás-politikai és az iskolák helyi oktatáspolitikai folyamatai kétirányú hatással szorítják a többségi óvodában, iskolában dolgozó pedagógusokat, az odajáró gyermekeket, szüleiket, a velük és problémáikkal foglalkozó segítő szakembereket.  Az igazi szorítás fojtogató erejét azonban a fogyatékosságokkal kapcsolatos ismerethiány, az ebből eredő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel szembeni előítéletesség táplálja.

Elengedhetetlen tehát az együttnevelés feltételeinek a megteremtése, amelyek között a személyiség akadálymentesítése kiemelt jelentőségű. Az attitűdformáló tréning célja éppen ezért az, hogy a résztvevők elsősorban saját élményen keresztül szerezzenek tapasztalatot a kirekesztettségről, a fogyatékosságról, a hétköznapi előítéletességről, illetve mindezek feloldásának, pozitív irányba terelhetőségének lehetőségeiről a saját megoldásaikon keresztül.

A tréning során a résztvevők – óvónők, tanítók, általános iskolai tanárok, segítő szakemberek, stb. – megismerik azokat az alapfogalmakat, gyakori konfliktushelyzeteket, amikkel a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése-együttoktatása során találkoz(hat)nak. Mindezen ismereteket egyénileg vagy kis csoportban kooperatív tanulási technikák felhasználásával, pszichodramatikus, önismereti elemekkel sajátítják el, így nem különül el szervesen az elméleti rész a gyakorlattól.

A tréningen a résztvevők olyan gyakorlatok részesei lesznek, amelyek során alkalmuk nyílik önmaguk speciális helyzetekben való megismerésére, illetve ezen helyzetek generálta problémák megoldásainak megkeresésére.

A tréninghelyzet sajátossága, illetve a megcélzott személyes erőforrások, kompetenciák, tulajdonságok – együttműködés, előítéletesség, empátia, sablonosság, stb. – miatt az ellenőrzés és az értékelés ezen a képzésen nem értelmezhető. A résztvevők a trénerek írásbeli értékelésére a képzés végén kapnak lehetőséget elégedettségi kérdőív kitöltése, illetve személyes üzenetek megfogalmazása során. A tanúsítvány kiadásának feltétele a 30 tréningórán való részvétel.  A program fő célja a fogyatékosságokkal kapcsolatos személyes attitűd formálása, elméleti ismereteket csak saját élményen keresztül szereznek a résztvevők. A tréning végén készített személyes erőforrás-térkép bemutatja a személyes viszonyulást, ezzel a résztvevő és a trénerek számára is ellenőrizhetővé teszi, hogy a program elérte-e a célját.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai inkluzív nevelésének elméleti és gyakorlati megalapozása – 30 óra

 Alapítási engedély szám:       OKM – 3/33/2006.
Indítási engedély száma:        OKM – 4/379/2006.

Célja az óvodai csoportba bekerülő sajátos nevelési igényű 3-8 éves gyermekek együttnevelése, oktatása során felmerülő problémák kezelésében való jártasság fejlesztése. Az együttnevelés pedagógiájának elméleti és gyakorlati vonatkozásainak megismerése, az integrációs, inklúziós szemlélet, attitűd elsajátítása, elmélyítése. A sajátos nevelési igényű értelmi-, beszéd-, mozgás és érzékszervi akadályozott gyermekek sérülésspecifikus fejlődésmenetének, illetve a tünetek feltárására irányuló módszerek megismertetése; olyan elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése az integrált oktató – nevelőmunka területén, amelyek az óvodapedagógusok számára segítséget nyújtanak, és kompetenciát biztosítanak az együttnevelés megvalósításában.

Az együttnevelés terén az óvodák számos előnnyel rendelkeznek az általános iskolához képest. Az óvoda szabadabb, személyközpontúbb légköre jó lehetőséget kínál az egyéni fejlesztési programok megvalósítására. A megengedőbb légkör és a nem megfelelő objektív és szubjektív feltételek miatt olyan hozzáállás alakulhat ki azonban, miszerint a sajátos nevelési igényű gyermek elfér a közösségben, de a szükséges fejlesztést nem kapja meg, így elkallódik. Ez kellő szakmai felkészítéssel kivédhető. A program lényeges pontja az óvodapedagógusok felkészítése az együttnevelésre, a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására. Fontos szempont, hogy a továbbképzésben résztvevő óvodapedagógusok önként csatlakozzanak. Az önként jelentkezők később sokat segíthetnek az óvodában dolgozók, illetve a szülők érzékenyítésében.

A továbbképzés során a résztvevő pedagógusok (klasszikus előadás módszerével, frontális munkaforma alkalmazásával) megismerkedhetnek a sajátos nevelési területek alapvető elméleti hátterével és az ehhez kapcsolódó gyakorlati tapasztalatokkal. A szakmai előadások, és az ezekhez kapcsolódó tréning-jellegű foglalkozások kellően felkészítik őket az együttnevelés fontos feladataira. Tapasztalják, megismerik, hogy az együttnevelés hatékony bevezetése szemléletváltással, a tradicionális szakmák feladatkörének módosulásával, újfajta együttműködési lehetőségek kialakításával jár együtt. A képzés során az együttműködésben dolgozni kívánó óvónők megkezdik a szakmai együttműködés kialakítását a gyógypedagógusokkal és egymással is.

A résztvevőknek alkalmazkodniuk kell a bővülő szakmai kapcsolatrendszerhez. Megismerik és gyakorolják a más szakmai nyelvet beszélő, más szempontokat hangoztató szakemberekkel való sikeres kommunikációt. Újfajta pedagógiai szemlélet képezheti a befogadás alapját, melynek alapgondolata: Minden gyermek „speciális’’! A pedagógusnak az egyedi, sajátos, tulajdonságokra kell helyeznie a hangsúlyt nevelő tevékenysége során.

A megfelelő óvodai szocializáció nagymértékben megalapozza a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai integrálhatóságát is.

Utazó-gyógypedagógusi kompetenciák – Az utazó gyógypedagógusi tevékenységtől az utazó gyógypedagógiai modell kidolgozásáig – 30 óra

Alapítási engedély szám:       OKM – 1/24/2008.
Indítási engedély száma:        OKM – 3/136/2009.

A többségi óvodák, általános és középiskolák integrációs törekvéseinek felerősödésével új lehetőségek nyílnak a sajátos nevelési igényű gyermekek, ugyanakkor a többségi iskolába járó gyermekek számára is. A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együtt tanulhatnak ép társaikkal, ugyanakkor a nem sérült gyermekek/tanulók szociális tanulási folyamatai is felerősödhetnek. A befogadással olyan intézményi innovációk járnak együtt, amik mind a befogadó iskola pedagógusainak, mind a sajátos nevelési igényű gyermekekhez kijáró utazó gyógypedagógusoknak a mindennapi munkájában igen erőteljesen érvényesülnek. A hagyományos, szegregált oktatási formában tanító gyógypedagógusok mindennapi munkájától lényegesen eltérő utazótanári munkára való felkészítést célozza meg ez a tréning. A megváltozott gyógypedagógiai célok, feladatok megfogalmazásában, megvalósításában és az ezekhez szükséges kompetenciák kialakításában nyújt segítséget.

A tréning során a résztvevők megismerhetik azokat a célokat és feladatokat, valamint serkentő és gátló tényezőket, amik az utazó-gyógypedagógus napi munkája során befolyásoló erőként hatnak. Olyan technikákat, felnőtttovábbképzési alapismereteket kapnak, amik abban segítenek, hogy a megváltozott feladatrendszerben az utazó-gyógypedagógus ne csak a sajátos nevelési igényű tanulóra legyen képes koncentrálni, hanem az őt tanító pedagógust is kompetensen tudja segíteni és képes legyen az ehhez szükséges kapcsolati rendszerek kialakítására.

A tréning gyakorlatai arra irányulnak, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése során a gyógypedagógus a különböző integrációs modellek, és utazó gyógypedagógiai feladatok közül képes legyen kiválasztani az adott tanuló fejlesztésére és a befogadó pedagógus/intézmény igényeire és szükségleteire legjobban alkalmazható tevékenységeket.

A tréning során a résztvevők kooperatív formában, egyéni, ill. kiscsoportos gyakorlatokon keresztül jutnak ismeretekhez. Frontális előadásra a megszerzett ismeretek tudatosítása, ill. új ismeretek átadása során kerül sor.

A tréning záró dolgozat elkészítésével zárul, ami a megváltozott gyógypedagógiai szerepnek megfelelő kompetenciák bemutatására alkalmas utazó gyógypedagógus portfóliójának elkészítését jelenti. A portfóliót a tréning utolsó (3.) napjára szükséges elkészíteni. Bemutatására kiscsoportban kerül sor. A portfólió elkészítése a tanúsítvány kiadásának feltétele. Értékelési szempontjai: az utazó gyógypedagógiai állás betöltéséhez szükséges végzettségek és kompetenciák megjelennek a portfólióban; és a megfelel az előzetesen megbeszélt formai és tartalmi követelményeknek.

 A továbbképzés teljesítésének tartalmi követelményei:

Ismerjék a legalapvetőbb integrációs modelleket, ezen belül határozzák meg az  utazó-gyógypedagógus feladatait tevékenységi formáiról.

Ismerjék fel az adott közösségben integrált sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit, a velük való tevékenység- és kapcsolati formákat.

Tudjanak stratégiákat kidolgozni az egyéni megsegítés lehetőségeire, a befogadó pedagógussal való együttműködés tartalmaira.

Legyenek képesek a kidolgozott megoldási stratégiákat alkalmazni a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése – oktatása során felmerülő konfliktusok, problémák megoldására.

Legyenek képesek rugalmas, a befogadó intézmény és a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteihez alkalmazkodó munkaformák és munkaszervezés kialakítására.

 A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának

Utazó-gyógypedagógus portfóliójának elkészítése végzettség, személyes értékek, célok, az azokhoz és a feladat elvégzéséhez kapcsolódó motivációk feltüntetésével.

A programból való kimaradás ill. visszalépés jogkövetkezményei (a képzési szerződés értelmében):

Amennyiben a képzésben résztvevő a képzés időtartamának 10%-át (3 órát) meghaladó mértékben igazolatlanul mulaszt (a képzéstől távol marad), akkor a képzést szervező a Szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.

Az együttnevelés elmélete és gyakorlata – 60 óra

Alapítási engedély szám:       OKM – 2/25/2009.
Indítási engedély száma:        OKM – 3/285/2009.

A képzés rövid ismertetése:

A többségi óvodák, általános és középiskolák integrációs törekvéseinek felerősödésével új lehetőségek nyílnak a sajátos nevelési igényű gyermekek, ugyanakkor a többségi iskolába járó gyermekek számára is. A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együtt tanulhatnak ép társaikkal, ugyanakkor a nem sérült gyermekek/tanulók szociális tanulási folyamatai is felerősödhetnek. A befogadással olyan intézményi innovációk járnak együtt, amik mind a befogadó iskola pedagógusainak, mind a sajátos nevelési igényű gyermekekhez kijáró utazó gyógypedagógusoknak a mindennapi munkájában igen erőteljesen érvényesülnek.

A tréning során a résztvevők megismerhetik azokat a célokat és feladatokat, valamint serkentő és gátló tényezőket, amik a pedagógusok együttnevelő tevékenysége során befolyásoló erőként hatnak. A pedagógusok olyan technikákat, együttnevelésre vonatkozó alapismereteket kapnak, amik abban segítenek, hogy a megváltozott feladatrendszerben a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló együttnevelését megvalósító pedagógus kompetensen tudja segíteni a különböző képességű, hátterű és magatartású tanulókat, közöttük a sajátos nevelési igényű gyermeket és tanulót is, valamint képes legyen az ehhez szükséges kapcsolati rendszerek kialakítására.

A tréning gyakorlatai arra irányulnak, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése során a pedagógusok érzékenyebbé váljanak a fogyatékosságok és a fogyatékos emberek iránt, megismerjék az integráció alapfogalmait, lehetőségit, segítő és gátló tényezőit, valamint képesek legyenek kiválasztani az adott tanuló fejlesztésére és az adott intézmény, osztály, gyermek és tanulócsoport igényeire és szükségleteire legjobban alkalmazható tevékenységeket.

A tréning során a résztvevők sajátélményű gyakorlatokkal, ill. kooperatív formában, egyéni, és/vagy csoportos gyakorlatokon keresztül jutnak ismeretekhez. Frontális előadásra a megszerzett ismeretek tudatosítása, ill. új ismeretek átadása során kerül sor.

 A továbbképzés teljesítésének tartalmi követelményei:

Ismerjék a legalapvetőbb integrációval kapcsolatos elméleti fogalmakat, tényeket és gyakorlati teendőket.

Ismerjék fel az adott közösségben integrált sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit, a velük való tevékenység- és kapcsolati formákat.

Tudjanak stratégiákat kidolgozni az egyéni megsegítés lehetőségeire, az utazó-tanárral, és egyéb szakemberekkel való együttműködés tartalmaira.

Legyenek képesek a megismert megoldási stratégiákat alkalmazni a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése – oktatása során felmerülő konfliktusok, problémák kezelésére.

Legyenek képesek rugalmas, a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteihez alkalmazkodó ismeretek, készségek, kompetenciák fejlesztésére és ehhez a munkaformák és munkaszervezés kialakítására.

 A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának

Egyéni fejlesztési terv, vagy tanulói portfólió, vagy differenciált óravázlat készítése, egy sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló számára, ill. egy befogadó osztály egy órájára vonatkozóan.

Értékelési szempontok:

  • Az egyéni fejlesztési tervben tetten érhetőek azok a speciális szempontok, módszerek, eszközök, munkaformák, amik szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fejlesztése során.
  • A tanulói portfólió tartalmazza a gyermek/tanuló fejlesztésével kapcsolatos főbb dokumentumokat, tükrözi a gyermek/tanuló sajátos nevelési igényét és fejlesztésének, fejlődésének lépéseit.
  • A differenciált foglalkozás/óravázlat ami differenciált tananyagot, módszereket, munkaformákat tartalmaz.

A programból való kimaradás ill. visszalépés jogkövetkezményei (a képzési szerződés értelmében):

Amennyiben a képzésben résztvevő a képzés időtartamának 10%-át (6 órát) meghaladó mértékben igazolatlanul mulaszt (a képzéstől távol marad), akkor a képzést szervező a Szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.

Az együttnevelést támogató, harmonizált, kompetencia alapú helyi tanterv készítésének elmélete és gyakorlata – 30 óra

 Alapítási engedély szám:       OKM – 2/26/2009.
Indítási engedély száma:        OKM – 3/286/2009.

A képzés rövid ismertetése:

Az együttnevelés megvalósítása, az inkluzív oktatás lehetőségének és feltételeinek megteremtése nagy kihívás elé állítja az iskolákban dolgozó pedagógusokat és a tantervíró szakembereket. A napi munka során a sajátos nevelési igényű tanulókat együttnevelő, befogadó pedagógusok tapasztalják, hogy a hagyományos tananyag megtanítása nagyon sokszor nem, vagy csak módosított formában, speciális eszközökkel, vagy módszerekkel lehet eredményes. A helyi tantervekben az együttnevelés megvalósítása során szükséges harmonizáltan illeszkedő tartalmak és követelmények kialakításához ad segítséget, elméleti, gyakorlati tudást ez a 30 órás továbbképzés.

A tréning során a résztvevők a tantervírás alapfogalmaival, a Nemzeti alaptanterv előírásaival és tartalmával, a helyi tanterv elkészítésének lehetőségeivel ismerkedhetnek meg. Megtanulják, hogyan lehet a tantervben a folyamatokat és a kompetenciafejlesztést a tanterv és ezzel párhuzamosan az osztálytermi munka középpontjába helyezni. Megismerik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási és nevelési Irányelvét, ami meghatározza a speciális, az adott sajátos nevelési igényű tanulócsoportra vonatkozó tartalmakat és követelményeket. Olyan átlátható rendszer kialakításában támogatjuk a résztvevőket, aminek segítségével harmonizált helyi tantervükben megjelennek a kompetenciafejlesztés megvalósításához szükséges differenciált tananyagtartalmak és követelmények.

A tréning célja, hogy a kompetenciaalapúság előtérbe helyezésével a helyi tantervek dokumentációs alapot biztosítsanak a pedagógusok számára, akik ennek a tantervnek megfelelően nem csak a sajátos nevelési igényű, hanem valamennyi tanuló számára megfelelő tanulási tervek és tanmenetek készítéséhez kapnak segítséget, és ezzel meg tudják valósítani a differenciált, egyénre szabott oktatást.

A tréning további célja a tantervi alapfogalmak és tantervtípusok megismertetése, a kompetencia alapú és a sajátos nevelési igénynek megfelelő tantervírás elméleti alapjainak bemutatása. A Közoktatási törvény, a Nat és a Sajátos nevelési igényű tanulók Irányelvének (2005/II. OM rendelet) helyi tanterv készítésére vonatkozó előírásainak megismertetése.

Az elméleti ismeretek feldolgozása nagyrészt csoportmunkában, tréning formában, kooperatív technikákat alkalmazva történik. A résztvevők minden tréningnap végén (a továbbképzés 5×6 óra), házi feladatot kapnak, amelynek elolvasása, feldolgozása a következő nap témájának előkészítését szolgálja.

A záródolgozat témája egy kompetencia alapú harmonizált helyi tanterv részletének bemutatása. Egy műveltségi területen, adott kulcskompetencia fejlesztésére irányuló, bizonyos sajátos nevelési igényű tanulócsoport együttnevelése során alkalmazható fejlesztési fókuszok, differenciált tartalmak, követelmények, módszerek és eszközök megjelenítési lehetőségeinek bemutatása.

 A továbbképzés teljesítésének tartalmi követelményei:

Ismerjék a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó, a közoktatási törvényben, a Nemzeti alaptantervben és az Irányelvekben található helyi tanterv készítésére vonatkozó előírásokat.

Ismerjék fel, hogy szükséges a sajátos nevelési igényű tanulóknak megfelelő, differenciált tartalmak meghatározása az iskolák helyi tantervében. Legyenek képesek elszakadni a hagyományos tantervírói gyakorlattól.

Tudják tervezéseik során összehangolni a kompetenciafejlesztésben megvalósuló kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítását, a reálisan tervezett tananyag-mennyiség kijelölésével.

Legyenek képesek rugalmas, a befogadó intézmény és a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteihez alkalmazkodó, folyamat alapú tantervek készítésére.

Legyenek képesek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése – oktatása során felmerülő tervezési algoritmusok elkészítésére.

 A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módja:

Záródolgozat – Téma:

Egy műveltségi területen, adott kulcskompetencia fejlesztésére irányuló, bizonyos sajátos nevelési igényű tanulócsoport együttnevelése során alkalmazható fejlesztési fókuszok, differenciált tartalmak, követelmények, módszerek és eszközök megjelenítési lehetőségeinek bemutatása

Értékelési szempontok:

  • A dolgozatban a tantervi tartalmak, követelmények, eszközök és módszerek differenciáltan jelennek meg.
  • A tartalmak kijelölésében tetten érhető a kompetenciafejlesztés előtérbe helyezése.
  • A dolgozattal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeknek való megfelelés.

 A programból való kimaradás ill. visszalépés jogkövetkezményei (a képzési szerződés értelmében):

Amennyiben a képzésben résztvevő a képzés időtartamának 10%-át (3 órát) meghaladó mértékben igazolatlanul mulaszt (a képzéstől távol marad), akkor a képzést szervező a Szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.

Egyéni fejlesztési terv és egyéni átvezetési terv készítése – 30 óra

 Alapítási engedély szám: OK – 410/35/2010.

 Az egyénre szabott oktatás megvalósítása, napjaink közoktatáspolitikájának kulcskérdése. Az óvodai csoportok, iskolai osztályok heterogén gyermek/tanuló összetétele már nem alkalmas arra, hogy a pedagógusok homogenizált nevelési, oktatási formákat alkalmazzanak, éppen ezért a differenciált tanulásszervezés megvalósításának szükségessége ma már nem lehet kérdés. A kérdés az lehet, hogyan valósítsák ezt meg a pedagógusok akkor, amikor az óvodai csoportokban, iskolai osztályokban 25-30 fő a gyermekek létszáma? Hogyan tervezzenek egy-egy sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek/tanuló tanítására, fejlesztésére? Mi történik az óvodából iskolába való átmenet, és az általános iskolából középiskolába való átmenet ideje alatt a gyermekekkel/tanulókkal? Lehet-e segíteni tudatos tervezéssel, tematikusan felépített tervező és fejlesztő munkával a gyermekek/tanulók sikeres beilleszkedését, zökkenőmentes átvezetését valamint az inkluzív oktatás megvalósítását, az egyenlő esélyek biztosítását? A továbbképzés abban segít a pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, hogy az egyéni fejlesztési, valamint átvezetési tervek megírásával tudatosabbá tudják tenni az egyéniesített oktatás megvalósítását. A gyógypedagógusok és nem gyógypedagógusok számára az alapfogalmak tisztázása témakörben A és B modul meghatározásával tettük differenciálttá a továbbképzést. Az alapvető gyógypedagógiai fogalmak áttekintése során a gyógypedagógusok számára külön modul kidolgozására került sor, mivel ők ismerik ezeket az alapfogalmakat. Ebben a témakörben a gyógypedagógusok a gyermekek/tanulók sokféleségének feltárásával foglalkoznak, amíg a többi pedagógus, konduktor, pszichológus a gyógypedagógiai alapfogalmakat ismeri meg. A program során a résztvevők megismerkednek a differenciálás alapelemeivel, a különleges gondozást igénylő gyermekek/tanulók életkori, egyéni sajátosságaival, egyéni fejlesztési lehetőségeivel, az inkluzív nevelés alapvető fogalmaival, formáival. Megtanulnak olyan egyéni fejlesztési tervet, és egyéni átvezetési tervet készíteni, ami a napi pedagógiai munkában segítséget nyújt a tanulásszervezésben és az egyéni és kiscsoportos fejlesztések során. A továbbképzés gyakorlatorientált. A módszerek, munkaformák a gyakorlati továbbképzésekhez szükséges általános módszerek (kooperatív módszerek), és munkaformák (egyéni, pár és csoportmunka). A résztvevők gyakorlatokon keresztül sajátítják el az ismereteket, csoport- és pármunkában tevékenykedve, így integrálják saját gyakorlati tapasztalataikkal az új tudásokat. A továbbképzés rövid előadásai egy-egy téma felvezetése, vagy összegzése alkalmával hangzanak el. A tanúsítvány kiadásának feltétele egy Egyéni fejlesztési és átvezetési terv készítése egy sajátos nevelési igényű, vagy hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek/tanuló számára minimum 1 hónap időtartamra, valamint a továbbképzésen való 90%-os részvétel. A záródolgozat tartalmi értékelési szempontja, hogy az egyéni fejlesztési terv, vagy egyéni átvezetési terv adekvát a gyermek/tanuló diagnózisához, valamint megtalálhatóak azok a speciális szempontok, módszerek, eszközök, munkaformák, amik szükségesek a különleges gondozási igényű gyermekek/tanulók fejlesztése, illetve más intézménytípusba történő átvezetése során. Formai szempontból a dolgozat elfogadásának feltétele előlappal ellátott, 3-5 oldalas terjedelmű, 12-es betűnagysággal, 1-es sorközzel írt egyéni fejlesztési terv, vagy egyéni átvezetési terv.