Pöszeség
Pöszeségről (hangképzési hibáról) akkor beszélünk, ha a gyermek kiejtése eltér az anyanyelv normáitól. Ez minden kisgyermeknél előfordul a beszédfejlődés egy bizonyos szakaszában, ún. élettani jelenség. Életkorilag akkor beszélünk kóros (már nem élettani) pöszeségről, ha a gyermek a középső csoport végén, illetve a nagycsoportban (4 és fél, 5 éves kora után) is helytelenül képez hangokat. Fontos, hogy ennek javítására a beiskolázás előtt sor kerüljön, mert a beszédben meglévő hibák az olvasásban, írásban is megjelennek majd, és a tiszta beszéd az osztályközösségbe való jobb beilleszkedést is segíti.
A pösze hangképzés többféle lehet.
Hangcserénél a gyermek az egyes hangok helyett mást ejt: pl. k helyett t (kapu=tapu), s helyett sz (sapka=szapka), l helyett j hangot (lufi=jufi). Hangtorzításkor nem a megfelelő helyen képződik a hang, és a beszéd pl. szörcsögő lesz, vagy beszéd közben a nyelv kibújik a fogak közt. Hangkihagyásnál a gyermek a szó valamely részén nem ejti a hangot. (Pl. hajó=“ajó”, alma=“ama”, asztal=“aszta”)
Lehet, hogy csak néhány hang képzése helytelen, de érinthet 8-10, esetleg több hangot is a beszédhiba.
A terápia célja az artikulációs zavar megszüntetése, a helyes magyar kiejtés tanítása. Feladata a helyes kiejtés feltételeinek megteremtése, a tiszta beszédhangok kifejlesztése, rögzítése hangkapcsolatokban, használata a spontán beszédben, a helytelen beidegződések megszüntetése.
A terápia során az artikulációs mozgásügyesítő gyakorlatok vezetik be a hangképzést. Hangonként, hangcsoportonként más-más mozdulatokat gyakorolnak a gyermekek, hogy később könnyedén elérjék a helyes kiejtést. A hallási differenciáló gyakorlatok alkalmával megtanulják a helyesen ejtett hangokat a helytelen variációktól megkülönböztetni. A hangfejlesztés a pöszeség megszüntetésének legdöntőbb szakasza: a kifejlesztendő hang izolált ejtését tanulják. A rögzítés folyamán az izoláltan hibátlanul ejtett hangot szótaggyakorlatok segítségével tanulják gördülékenyen kimondani. Az automatizálás a begyakorlás szakasza, az új hangot következetes, tervszerű, szó, szókapcsolat, mondat, szöveg, történet, vers utánmondó gyakorlatokkal automatizáljuk.
A terápia idején fontos a jó együttműködés a szülő és a szakember között, a tanácsok betartása, és az együttes otthoni gyakorlás.